Mediáció
A mediáció közvetítést, közbenjárást jelent. A mediátor elfogulatlan harmadik félként közvetít a perben, haragban álló felek között, törekedve a mindkét fél számára legelőnyösebb megállapodás létrejöttében.
A mediátor feladata:
A feleket a konfliktus kielégítő megoldása felé segítése, közvetítsen a megegyezésben úgy, hogy az eredményt a felek mindketten elfogadják.
A mediátor a felek viselkedését egy adott helyzetben, a konkrét vitához, illetve az adott konfliktushoz való hozzáállásukat, attitűdjüket próbálja megváltoztatni.
A mediátor főbb kompetenciái:
Empátia:
Beleérző képesség, képes a mediátor a másik ember nézőpontjával látni, átérezni azt amin keresztül megy… DE nem együttérzés, érzi, tudja, mit érez a másik de képes független harmadik fél maradni (A gödör alján ülő mellé nem ülhet le, nem úgy tud segíteni.)
Tolerancia:
Türelmesség, mások véleménye, vallása, világnézete, etikai vagy nemzeti hovatartozása, illetve más egyebek iránt. Fontos a mediátornál a
– konfliktustűrő képesség,
– a jogegyenlőség elfogadása,
– az erőszak elutasítása
Aktív figyelés:
Szemkontaktus – természetesen és spontán tartja
Bólintás – a beszélő mondanivalójának nyugtázása, annak jelzése, hogy hallja és érti
Testtartás – sokféle jelzéssel bír, például figyelem: enyhén hajol előre a beszélő felé
Csend – hallgatásával lehetőséget ad a feleknek, hogy szabadon fejezzék ki magukat, átgondolják mondandójukat, rálássanak saját életszemléletükre.
A mediáció 3 alappilére:
– Konszenzus: A vitában álló felek maguk döntik el , hogy el tudnak-e jutni az egyességhez vagy sem.
– Bizalom: Nem nyilvános, bizalmas és előítéletektől mentes folyamat, a felek által adott információk csak akkor adhatók tovább a mediátor által a másik félnek ha azok hozzájárulnak.
– Igények és érdekek mentén működik – és nem jogok és kötelességek mentén
Célok a mediációban:
– Kommunikáció elősegítése.
– Tárgyalási stílus megváltoztatása.
– Felek közötti bizalomépítés.
– Kapcsolatok építése.
– Destruktív versengést együttműködésbe átalakítsa.
– Szükségletek feltárása.
A mediáció előnyei:
– A kölcsönös előnyök elérésére törekszenek (győztes-győztes helyzet).
– A konfliktusok más megvilágításba kerülnek.
– Az emberi kapcsolatok javulhatnak.
– Olcsóbb, időtakarékos eljárás.
– A konfliktusban állók döntenek a saját ügyükben. A döntés közös akarat útján jön létre.
– Nincs veszteni valója a feleknek (másfajta eljárásokban is részt vehetnek).
– Nem a múltra, hanem a jövőre koncentrál.
– Hosszú távú változást eredményezhet.
Mediátor beavatkozási lehetősége – a konfliktus időbeni lefolyása
– Jelzés – a konfliktus tudomásra hozatala
– Vita – közvetlen egymás tudomására hozzák a felek az álláspontjukat
– Polarizáció – a pozíciók, álláspontok megmerevednek
– Szegregáció – a felek már képtelenek a közvetlen kommunikációra
– Destrukció – gyűlölet alapú fázis a másik rombolására törekszik
– Kimerülés
Hogyan zajlik a mediáció?
– A mediátor felkérése. Mindkét fél magától, saját elhatározásból fordul a mediátorhoz – vagy bíróság, hatóság rendeli el a mediációs ülést.
– Előkészítő, tájékoztató beszélgetés a mediáció menetéről, díjairól, mindkét fél részére.
– Mediációs beszélgetések a felekkel, külön – külön, abban az esetben, ha a mediátor szükségét érzi, vagy használja ezt a technikát.
– Mediációs tárgyalás a két féllel együtt, ez maga a mediációs ülés. Itt hárman vesznek részt, a felek és a mediátor.
– Megállapodás – Lezárás
Mi történik a mediációs ülésen?
– A mediátor köszönti a feleket. Ennek része a bemutatkozás, a mediáció, mint folyamat bemutatása, a menetének ismertetése és a közös szabályok lefektetése. Tisztázzák az adminisztrációs és anyagi részleteket, a titoktartást
(ezt a mediátor az egész folyamat alatt vállalja).
– Ezután egy megszakítás nélküli idő keretében a felek egymás után külön-külön elmondják, hogy ők hogyan látják az adott konfliktust. Ezt végig hallgatja a másik fél és a mediátor is. Közben tudnak jegyzetelni, de (elvileg) nem vághatnak közben. A mediátor moderál közben.
– Ezután az elhangzottakról beszélgetnek, a mediátor kommunikációs és tanult mediációs eszközökkel közelíti a feleket és segít a közös megoldások megtalálásában.
– Ha szükséges, akkor közben él a külön tárgyalás eszközével, mikor mindkét féllel külön-külön beszélget, addig a harmadik fél kint (másik helyiségben) várakozik, majd csere. Erre a részre is titoktartást vállal a mediátor, ez alól az adott fél feloldhatja.
– Ezután, ha a felek álláspontja közeledett és meg tudnak egyezni, akkor egy a mediátor által elkészített megállapodás aláírásával zárják a folyamatot.

Facilitálás – kisközösségek konfliktuskezelése
Facilitálás -iskolai konfliktusok resztoratív megoldási módszere.
A resztoratív szemléletű megbeszéléseken a facilitátor együtt dolgozik a felekkel közvetlenül bevonja őket a megoldáskeresés folyamatába, amelyben szerepet kapnak a közösség tagjai és mindenki, akire a helyzet valamilyen hatással van.
A körök során minden résztvevő, kifejezheti érzéseit, gondolatait, javaslatait a történtekkel és a megoldással kapcsolatban. A facilitátor semmilyen esetben nem befolyásolja a beszélgetést és nem ad javaslatokat a megoldásra, ellenben teret ad a vélemények kifejezésére és az események megbeszélésére.
A beszélgető körök levezetését a facilitátor által használt forgatókönyv segíti. A forgatókönyv arra épül, hogy a résztvevők elmondják az eseményekkel kapcsolatban az érzéseiket, véleményüket, a helyreállítással kapcsolatos szükségleteiket és javaslataikat.
A facilitáció menete:
- A facilitátor felkérése
- A facilitátor egyenként beszél a közösséggel és az érintettekkel, ismerteti a facilitálás célját módszerét és megtudja, hogy részt kíván-e venni a folyamatban
- A megbeszélés. A facilitátor forgatókönyve és moderálása mellett folyik.
- Megállapodás rögzítése.
A facilitátor a folyamatért felel, nem kell a téma szakértőjének lennie a konkrét témának, csakúgy mind a mediációban. A facilitátor semleges, nem alkot saját véleményt, elsősorban a problémára fokuszál, erre kell a figyelmet irányítani, hogy a felek ne egymásban keressék a problémát.
Iskolai facilitáció alkalmazási területei
PREVENCIÓ: Együttműködések megalapozása, problémák megelőzése, döntések meghozatala közösségen belül (PROAKTÍV KÖR)
KONFLIKTUSKEZELÉS: Konkrét konfliktus, viselkedés megoldása (REAKTÍV KÖR)
BŰNTETT/SZABÁLYSÉRTÉS: a fegyelmi eljárások közben vagy után, jóvátételi igény, szükséglet esetén. HELYREÁLLÍTÓ KÖR
A facilitációs beszélgetés megtartható akkor is:
· Ha az egyik fel nem jön el…
· Ha az egyik fél feláll és elmegy…
· Ha agresszív lesz a helyzet