Mediáció

A mediáció közvetítést, közbenjárást jelent. A mediátor elfogulatlan harmadik félként közvetít a perben, haragban álló felek között, törekedve a mindkét fél számára legelőnyösebb megállapodás létrejöttében.

A mediátor feladata:

A feleket a konfliktus kielégítő megoldása felé segítése, közvetítsen a megegyezésben úgy, hogy az eredményt a felek mindketten elfogadják. 

A mediátor a felek viselkedését egy adott helyzetben, a konkrét vitához, illetve az adott konfliktushoz való hozzáállásukat, attitűdjüket próbálja megváltoztatni.

A mediátor főbb kompetenciái:
Empátia:

Beleérző képesség, képes a mediátor a másik ember nézőpontjával látni, átérezni azt amin keresztül megy… DE nem együttérzés, érzi, tudja, mit érez a másik de képes független harmadik fél maradni (A gödör alján ülő mellé nem ülhet le, nem úgy tud segíteni.)

Tolerancia:

Türelmesség, mások véleménye, vallása, világnézete, etikai vagy nemzeti hovatartozása, illetve más egyebek iránt. Fontos a mediátornál a

– konfliktustűrő képesség,

– a jogegyenlőség elfogadása,

– az erőszak elutasítása

Aktív figyelés:

Szemkontaktus – természetesen és spontán tartja

Bólintás – a beszélő mondanivalójának nyugtázása, annak jelzése, hogy hallja és érti

Testtartás – sokféle jelzéssel bír, például figyelem: enyhén hajol előre a beszélő felé

Csend – hallgatásával lehetőséget ad a feleknek, hogy szabadon fejezzék ki magukat, átgondolják mondandójukat, rálássanak saját életszemléletükre.

A mediáció 3 alappilére:
–  Konszenzus: A vitában álló felek maguk döntik el , hogy el tudnak-e jutni az egyességhez vagy sem.

–  Bizalom: Nem nyilvános, bizalmas és előítéletektől mentes folyamat, a felek által adott információk csak akkor adhatók tovább a mediátor által a másik félnek ha azok hozzájárulnak.

–  Igények és érdekek mentén működik – és nem jogok és kötelességek mentén

Célok a mediációban:
–    Kommunikáció elősegítése.       

–    Tárgyalási stílus megváltoztatása.

–    Felek közötti bizalomépítés.

–    Kapcsolatok építése.

–    Destruktív versengést együttműködésbe átalakítsa.

–    Szükségletek feltárása.

A mediáció előnyei:
–    A kölcsönös előnyök elérésére törekszenek (győztes-győztes helyzet).   

–    A konfliktusok más megvilágításba kerülnek.

–    Az emberi kapcsolatok javulhatnak.

–    Olcsóbb, időtakarékos eljárás.

–    A konfliktusban állók döntenek a saját ügyükben. A döntés közös akarat útján jön létre.

–    Nincs veszteni valója a feleknek (másfajta eljárásokban is részt vehetnek).

–    Nem a múltra, hanem a jövőre koncentrál.

–    Hosszú távú változást eredményezhet.

Mediátor beavatkozási lehetősége – a konfliktus időbeni lefolyása
–    Jelzés – a konfliktus tudomásra hozatala

–    Vita – közvetlen egymás tudomására hozzák a felek az álláspontjukat

–    Polarizáció – a pozíciók, álláspontok megmerevednek

–    Szegregáció – a felek már képtelenek a közvetlen kommunikációra

–    Destrukció – gyűlölet alapú fázis a másik rombolására törekszik

–    Kimerülés

Hogyan zajlik a mediáció?
–  A mediátor felkérése. Mindkét fél magától, saját elhatározásból fordul a mediátorhoz – vagy bíróság, hatóság rendeli el a mediációs ülést.

–  Előkészítő, tájékoztató beszélgetés a mediáció menetéről, díjairól, mindkét fél részére.

–  Mediációs beszélgetések a felekkel, külön – külön, abban az esetben, ha a mediátor szükségét érzi, vagy használja ezt a technikát.

–  Mediációs tárgyalás a két féllel együtt, ez maga a mediációs ülés. Itt hárman vesznek részt, a felek és a mediátor.

–  Megállapodás – Lezárás

Mi történik a mediációs ülésen?
– A mediátor köszönti a feleket. Ennek része a bemutatkozás, a mediáció, mint folyamat bemutatása, a menetének ismertetése és a közös szabályok lefektetése. Tisztázzák az adminisztrációs és anyagi részleteket, a titoktartást (ezt a mediátor az egész folyamat alatt vállalja).

– Ezután egy megszakítás nélküli idő keretében a felek egymás után külön-külön elmondják, hogy ők hogyan látják az adott konfliktust. Ezt végig hallgatja a másik fél és a mediátor is. Közben tudnak jegyzetelni, de (elvileg) nem vághatnak közben. A mediátor moderál közben.

– Ezután az elhangzottakról beszélgetnek, a mediátor kommunikációs és tanult mediációs eszközökkel közelíti a feleket és segít a közös megoldások megtalálásában.

– Ha szükséges, akkor közben él a külön tárgyalás eszközével, mikor mindkét féllel külön-külön beszélget, addig a harmadik fél kint (másik helyiségben) várakozik, majd csere. Erre a részre is titoktartást vállal a mediátor, ez alól az adott fél feloldhatja.

– Ezután, ha a felek álláspontja közeledett és meg tudnak egyezni, akkor egy a mediátor által elkészített megállapodás aláírásával zárják a folyamatot.

Facilitálás – kisközösségek konfliktuskezelése

Facilitálás -iskolai konfliktusok resztoratív megoldási módszere.

A resztoratív szemléletű megbeszéléseken a facilitátor együtt dolgozik a felekkel közvetlenül bevonja őket a megoldáskeresés folyamatába, amelyben szerepet kapnak a közösség tagjai és mindenki, akire a helyzet valamilyen hatással van.

A körök során minden résztvevő, kifejezheti érzéseit, gondolatait, javaslatait a történtekkel és a megoldással kapcsolatban. A facilitátor semmilyen esetben nem befolyásolja a beszélgetést és nem ad javaslatokat a megoldásra, ellenben teret ad a vélemények kifejezésére és az események megbeszélésére.

A beszélgető körök levezetését a facilitátor által használt forgatókönyv segíti. A forgatókönyv arra épül, hogy a résztvevők elmondják az eseményekkel kapcsolatban az érzéseiket, véleményüket, a helyreállítással kapcsolatos szükségleteiket és javaslataikat.

A facilitáció menete:

  1. A facilitátor felkérése
  2. A facilitátor egyenként beszél a közösséggel és az érintettekkel, ismerteti a facilitálás célját módszerét és megtudja, hogy részt kíván-e venni a folyamatban
  3. A megbeszélés. A facilitátor forgatókönyve és moderálása mellett folyik.
  4. Megállapodás rögzítése.

A facilitátor a folyamatért felel, nem kell a téma szakértőjének lennie a konkrét témának, csakúgy mind a mediációban. A facilitátor semleges, nem alkot saját véleményt, elsősorban a problémára fokuszál, erre kell a figyelmet irányítani, hogy a felek ne egymásban keressék a problémát.

Iskolai facilitáció alkalmazási területei

PREVENCIÓ: Együttműködések megalapozása, problémák megelőzése, döntések meghozatala közösségen belül (PROAKTÍV KÖR)

KONFLIKTUSKEZELÉS: Konkrét konfliktus, viselkedés megoldása (REAKTÍV KÖR)

BŰNTETT/SZABÁLYSÉRTÉS: a fegyelmi eljárások közben vagy után, jóvátételi igény, szükséglet esetén. HELYREÁLLÍTÓ KÖR

A facilitációs beszélgetés megtartható akkor is:

·        Ha az egyik fel nem jön el…

·        Ha az egyik fél feláll és elmegy…

·        Ha agresszív lesz a helyzet